A legfontosabb a fokozatosság! Ha túl gyorsan szeretnél eredményt elérni, esetleg megijesztheted az emberedet, ezt pedig biztos, hogy nem szeretnéd.
Első lépésként közelítsétek meg együtt a dobozt! Ha jó köztetek a kapcsolat, az embered megbízik benned, és elhiszi, hogy jót akarsz neki.
Mutasd meg, hogy a ketrec nem veszélyes! Néhányszor sétálj ki-be úgy, hogy az embered lássa. Ügyelj rá, hogy a testtartásod és a viselkedésed nyugalmat és derűt sugározzon!
Ha az ember magától közelíti meg a dobozt, dicsérd és jutalmazd!
Amikor kedvenced már magától bemegy az új helyére, kezdj el mozogni a doboz körül! Ha úgy ítéled meg a helyzetet, lassan az ajtót is behajthatod, de vigyázz, ne ijeszd meg azzal, hogy hirtelen rácsapod!
Amikor az ember nyugodtan és magabiztosan tartózkodik a dobozban, de néha elbizonytalanodik, amikor beküldöd, finoman, de határozottan megtolhatod hátulról. A fizikai kontaktus ebben az esetben nem erőszak, hanem támogatás.
Ha jól dolgoztál, kedvenc kétlábúd annyira szeretni fogja a dobozát, hogy a lakásában központi helyre teszi:
És bárhova is menjen, mindenhová magával hurcolja:
Ne feledjétek: a kulcs a türelem és a sok pozitív megerősítés! Némelyik ember makacsabb vagy lassabban tanul, de kitartással és sok szeretettel mindannyian jól képezhetőek!
paws4all 