Viselkedési, vagy egészségügyi probléma? Nem mindig egyértelmű!

Az elmúlt több, mint húsz évben bőven volt alkalmam látni, hogyan alakul az egyes kutyafajták anatómiája, és ez hogyan befolyásolja, milyen ezekkel a kutyákkal együtt élni. Az, hogy egy kutya hogy néz ki, nagyon sok dologra lehet hatással. Sajnos, sok esetben a viselkedésére is. Ahogy teltek az évek, szép lassan beépült a rutinomba, hogy az első konzultáción megkérdezem, mikor volt a kutya legutóbb teljes kivizsgáláson, és fajtától függően rákérdezek egészen konkrét dolgokra is. És egyre szomorúbb vagyok, azt látva, hogy milyen áldozatokkal jár egy-egy fajtastandard betű szerinti betartása.

Sokan írtak már arról, hogy az extrém külső milyen egészségügyi kockázatokkal jár. Arról viszont kevés szó esik, hogy a kutyák közérzetét, és ezen keresztül a viselkedésüket is nagyon komolyan befolyásolja.

Összegyűjtöttem néhány, egyáltalán nem ritka példát erre.

Fejfájás

A kerek fejű fajták, például a bulldogok, mopszok, csivavák sokszor küzdenek hol erősebb, hol gyengébb fejfájással. Akinek volt már migrénje, az tudja, hogy ez micsoda szenvedéssel jár. Egy fejfájós kutya ingerlékenyebb,  ráadásul érzékenyebb olyan dolgokra, mint az erős fény- és hanghatások, és ezen sajnos egy kutyaiskolai alapképzés nem tud változtatni, csak a gyógyszeres tüneti kezelés.

Ízületi fájdalmak

Nem a diszpláziára, kiugráló térdízületekre és hasonló, viszonylag könnyen diagnosztizálható problémákra gondolok – sajnos, ezekből is akad bőven, de általában hamar kiderül, ha ilyesmivel küzd egy kutya. De az olyan problémák, mint az általában jól működő, de például front esetén fájdalmassá váló ízületek, sokszor nagyon sokára, vagy soha nem derülnek ki. Az „esőben nincs kedve sétálni” nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a kutya nem szereti a vizet: lehet, hogy a nedves, hűvösebb időben fájnak a lábujjai, és emiatt spórol a mozgással. Ugyanerre utalhat a „ha megtörlöm a lábát, odakap, pedig bármit csinálhatok vele”-jelenség is. Azoknál a kutyáknál, amelyeknek nagyobb a testtömegük, vagy az extrém külső miatt nem egyenletesen oszlik meg a testsúlyuk a négy mancsuk között, ez könnyen előfordulhat. A csípő- könyök- és térdröntgenjük tökéletes, mégis mozgásszervi problémáik vannak.

Reflux

Mindent felfal, amit talál, aztán visszahányja? A kézből etetős kötődési tréning alatt egyre feszültebb és figyelmetlenebb? Mindehhez kis termetű, vagy hosszú testű? Ezek így együtt már jelezhetik azt, hogy a kutyának refluxa van, ami kezelhető, de sokszor ki sem derül, csak a fenti jelek utalnak rá. Ilyekor a gazdák kiképzőt hívnak, nem állatorvost, az pedig már a mi dolgunk, hogy gyanakodni kezdjünk az egészségügyi okokra a háttérben.

(Azt már tényleg csak mellékesen említem meg, hogy a hosszú testű kutyáknál teljesen természetes, hogy előbb-utóbb valamilyen sérvük lesz, és ezt a gondos tenyésztő sokszor el is mondja a gazdáknak, hogy sajnos ez a fajta ezzel jár – majd köszönettel elfogadja azt a néhány százezer forintot, ami egy teljesen egészséges, kiállítási minőségű kiskutya ára. Hiszen a sérvműtét természetes, és attól még a kutya egészséges).

Vannak fogai?

Ez nagyon banális kérdésnek tűnhet, de a halmozott foghiány, vagy a túl rövid orr miatt feltorlódott fogak okozhatnak olyan gondokat, mint hogy a kutya nem szívesen játszik tárgyakkal vagy válogatós. Ha ilyesmi merül fel, már reflexből nyitom is ki a kutya száját, hogy belenézzek, vannak-e fogai, és milyen elrendezésben. Lehet, hogy szegény egyébként remekül motiválható lenne labdával vagy jutalomfalattal, de miután néhányszor lelkesen ráharapott valamire, és ezzel fájdalmat okozott magának, már inkább meg sem próbálja.

Az itt felsorolt problémák egyre gyakoribbak, és korántsem csak azokra a kutyákra jellemzőek, amelyeket hobbitenyésztőktől vagy szaporítóktól vásároltak a gazdáik. Tenyésztők, kérlek, kicsit kapjatok észbe, mi is a valódi célotok! Hogy egy kutya szép-e, az relatív. De hogy képes-e normális, minőségi életre, vagy kívülről nem látható testi tünetek kiszolgáltatottjaként kell élnie, az nem lehet mérlegelendő kérdés.