Így szoktasd az emberedet az utazóketrechez

A legfontosabb a fokozatosság! Ha túl gyorsan szeretnél eredményt elérni, esetleg megijesztheted az emberedet, ezt pedig biztos, hogy nem szeretnéd.

Első lépésként közelítsétek meg együtt a dobozt! Ha jó köztetek a kapcsolat, az embered megbízik benned, és elhiszi, hogy jót akarsz neki.

img_1636

Mutasd meg, hogy a ketrec nem veszélyes! Néhányszor sétálj ki-be úgy, hogy az embered lássa. Ügyelj rá, hogy a testtartásod és a viselkedésed nyugalmat és derűt sugározzon!

img_1633

Ha az ember magától közelíti meg a dobozt, dicsérd és jutalmazd!

img_1635

img_1624

Amikor kedvenced már magától bemegy az új helyére, kezdj el mozogni a doboz körül! Ha úgy ítéled meg a helyzetet, lassan az ajtót is behajthatod, de vigyázz, ne ijeszd meg azzal, hogy hirtelen rácsapod!

img_1627

Amikor az ember nyugodtan és magabiztosan tartózkodik a dobozban, de néha elbizonytalanodik, amikor beküldöd, finoman, de határozottan megtolhatod hátulról. A fizikai kontaktus ebben az esetben nem erőszak, hanem támogatás.

img_1629

Ha jól dolgoztál, kedvenc kétlábúd annyira szeretni fogja a dobozát, hogy a lakásában központi helyre teszi:

img_1526

És bárhova is menjen, mindenhová magával hurcolja:

img_1516

Ne feledjétek: a kulcs a türelem és a sok pozitív megerősítés! Némelyik ember makacsabb vagy lassabban tanul, de kitartással és sok szeretettel mindannyian jól képezhetőek!

img_1537

Advertisements

Újévi fogadalmak

Itt az év vége. Ilyenkor úgy érezzük, hogy az új esztendővel új lehetőséget is kapunk, hogy mindent máshogyan csináljunk. A Paws4all csapata is lelkes újévi fogadkozásba kezdett. Itt a lista, melyikünk min szeretne változtatni januártól!

Moss

  • A házfal mellé ásott bunker felújítása feng-shui alapon
  • A környék összes botocskáját begyűjteni
  • Egy új macska megtalálása és örökbe fogadása
  • Visszaszerezni a szomszéd kertbe átrepült frizbiket és labdákat
  • Televedleni a kocsit
  • Heti egy fa megmászása
  • Eltitkolni, hogy igazából szeretem Goblint (félek, lassan gyanít valamit, kezdi elbízni magát)

Goblin

  • Megtanulni úszni vízszintesen előre is, mert most csak függőlegesen lefelé megy
  • Elhitetni a postással, hogy két rottweiler vagyok 
  • Új rejtekhelyet találni a tobozgyűjteményemnek
  • Arccal átmenni a házfalon (tudom, hogy csak gyakorlás kérdése!)
  • Hard Dog Race
  • Az ajánlott levelek személyes átvétele és kiolvasása, mielőtt a címzett hazaér
  • Sokkal több hasvakarás

Kata

  • Aktívabb blogolás
  • Teljesen értelmetlen, de mókásan kinéző trükkök és pózok tanítása a kuyáknak
  • Hard Dog Race
  • Legalább egyszer úgy hazaérni egy kisállatbörzéről, hogy nem vettem semmit
  • Kitartóan kertészkedni a négylábú természeti csapások ellenében is
  • Megjegyezni az ügyfelek lakcímét, és nem újra meg újra elkérni sűrű bocsánatkérések közepette
  • Fokozottan ügyelni rá, hogy mindig legyen nálam váltóruha, így még véletlenül sem fordulhat elő, hogy túrabakancsban megyek vizsgáztatni az iskolába

Jövő ilyenkor ránézünk újra, mi hogy sikerült. Addig is: boldog új évet mindenkinek!

A siker ára

Kedves Sikeres Tenyésztő!

Most, hogy már nemzetközi szinten is elismerik a munkásságodat, híres lettél, és – valljuk be – anyagilag is bebiztosítottad magad, gyakorlatilag már nem beszélünk egymással. Nem vesztünk össze, csak megváltoztak a dolgok. Te szintet léptél, és én sok mindenben még mindig ugyanott tartok, mint régen.  Néhány éve még ugyanaz volt a hobbink és hasonlóan éltünk. Emlékszem, hogyan kezdődött ez a mi közös szenvedélyünk. Te emlékszel még?

Emlékszel, mikor hónapokig gyűjtögetted a pénzed, hogy megvehesd álmaid kutyáját?

Emlékszel, milyen érzés volt, amikor egy jobban sikerült szombat este után vasárnap reggel felkeltél, és elindultál a kutyaiskolába?

Emlékszel, hogy sehová sem mentél a kutyád nélkül, és hosszú órákat sétáltatok kettesben?

Emlékszel, milyen volt, amikor megszülettt az első alom? Amikor éjszakákon át nem aludtál, csak nézted a kiskutyákat? Hogy mindig összetörtél, ha elvittek egyet, és hogy évekig követted a sorsukat, és tartottad a kapcsolatot az új gazdákkal?

Remélem, azért még néha eszedbe jutnak ezek a dolgok. Talán olyankor éppen nem, amikor szoros vonaltenyésztéssel tervezel egy almot, úgy, hogy tudod, a kölykök egy része beteg lehet, de talán köztük lesz a leendő világbajnok is. Vagy olyankor, amikor kijelented, hogy szükséged van huszonöt aktív tenyészkutyára, mert a mennyiség az alapja a minőségnek. Vagy amikor azt az álláspontot képviseled, hogy egy foghiány tenyésztésből kizáró ok kell, hogy legyen, az epilepszia pedig nem, mert az nem látszik kívülről. Amikor külön kozmetikust, felvezetőt fizetsz a kutyáidnak, és arra is van embered, hogy etesse és sétáltassa őket, mert neked már nincs rá időd. Amikor befedeztetsz egy tízéves szukát az életét kockáztatva, mert különleges a vérvonala. Amikor a “tökéletes fizikai kondíció” számodra kövér és hatalmas szőrű kutyát jelent, nem futásra és ugrásra alkalmas izmokat. Vagy amikor csak azokat a kutyáidat viszed sétálni, amiknek aztán jól kell viselkedniük a kiállításon

Más lettél, de én emlékszem még, ki voltál azelőtt. És te? Te emlékszel?

7+1 tipp, mivel lephetsz meg egy kutyást karácsonyra

Kutyaőrült családtagod, barátod, esetleg párod van? Íme néhány ötlet, ami segíthet, hogy megtaláld számára a tökéletes karácsonyi ajándékot!

1.Valami, ami nem is neki ajándék, hanem a kutyájának

Mintás nyakörv vagy feliratos póráz, sípolós játék, jutalomfalatkák díszdobozban, kutyaágy. Csupa olyan dolog, amit mindig nagy sóhajjal tesz vissza a polcra a boltban, mert már annyi minden vett a kutyának, hogy ez már igazán túlzás lenne. De azért persze titokban vágyik rá.

 

2. Ha ruha, akkor könnyen tisztítható és vízálló

Nagyon szexi egy miniszoknya és egy tűsarkú, de egy impregnált bakancs, amiben télen lehet az erdőben kutyát sétáltatni, sokkal nagyobb üdvrivalgást fog kiváltani.

 

3. Használati tárgy a saját kutyája képével

Bögre, póló, telefontok, notesz – a lényeg, hogy az ő kutyája legyen rajta. Ne egy hasonló, hanem pont az övé. A siker garantált.

 

4. Szőr- és folteltávolító csodaporszívó

Nagyobb befektetés, de ha több családtag dobja össze az árát, akkor már megfizethető, és ennél hasznosabb ajándékot nem lehet egy állattartónak adni.

 

5. Állatorvosnál beváltható kupon

Kis szervezést igényel, de megéri. Ha jó fej az állatorvos, biztosan beleegyezik, hogy egy adott összegért cserébe ad egy kis kártyát, amit aztán a gazdi levásárolhat nála. Kutyakozmetikussal is működik!

 

6. Törölköző, ágytakaró

Ez az, amiből egy kutyatartónak sosincs elég, mert gyakorlatilag mindenre ezeket használja: mancstörlésre, kocsiülés és kanapé letakarására, esős séta után kutyaszárogatásra és utána az előszoba feltörlésére is. Mindig kell.

 

7. Wellness-hétvége kutyabarát szállodában

Egyre több ilyen van Magyarországon is, nem is megfizethetetlenül drága, és az sem fog rá nemet mondani, aki azért nem megy soha sehova, mert nincs kire bíznia a kutyát.

 

+1. Vicces tárgyak, amik segítenek a kutya szemével látni a világot

Kutyára szerelhető go-pro kamera, kutya-lépésszámláló, ugatásfrekvencia-mérő telefonos applikáció. Tulajdonképpen semmi szükség rájuk, de a használatuk közben kicsit közelebb kerülünk a kutyához. Elvaduló házibulikon ráadásul ki lehet próbálni a vendégeken is, és olyan videók készíthetőek róluk közben, amelyekkel később zsarolni lehet őket 🙂

Miért utálom a kutyás filmeket?

Mindenki tudja, milyen szenvedélyesen szeretem az állatokat, a kutyákat különösen. Ha egy új kutyás film bukkan fel a mozikban, az ismerőseim azonnal szólnak, hogy feltétlenül nézzem meg, mert nagyon kedves, szép, megható, és egyszerűen imádni fogom. Ilyenkor udvariasan próbálom leállítani a lelkes dicshimnuszokat, és végül sosem megyek el a moziba. Az a helyzet ugyanis, hogy kevés dolgot utálok annyira, mint a kutyás filmeket.

A legtöbb néző nem veszi észre, de ezek a filmek nem kutyákról szólnak, hanem emberekről: az ő igényeikről, vágyaikról, dilemmáikról, és a kutya ezekhez eszköz. Éppen ezért nem számít, hogy valójában milyen: az a lényeg, hogy passzoljon a történethez. Ennek köszönhetően aztán rendgetek munkám van kutyakiképzőként, mert nagyon sokan nem megfelelő fajtát választanak maguknak, vagy olyan elvárásaik támadnak a saját kutyájukkal szemben, amelyeknek maga Lassie vagy Rex felügyelő sem lenne képes megfelelni.

Ezek a kedvenceim (a teljesség igénye nélkül):

  • Legyen  magától szép hosszú szőre, ami csillog a napfényben, illatos, és lágyan úszik utána a levegőben, ha fut.
  • Várja hűségesen a  kapu előtt ülve a gyereket/évek óta halott gazdáját/a párját, akit eladtunk, mert szétrágta a cipőket/a postást, hogy átvegye tőle a napilapokat.
  • Ha hosszú, összetett mondatokban elmagyarázom neki, hogy mit csináljon, azt tökéletesen értse  meg és pontosan hajtsa végre az utasítást. “Cézár, ott a sarkon áll az a lány piros kabátban, kérlek, menj oda hozzá, ülj le elé, és ha megkérdezi, hogy kinek a kutyája vagy, akkor vesesd ide hozzám”.
  • Legyen barátságos minden idegennel, de védjen meg az utcán a rossz külsejű járókelőktől
  • Minden más állattal legyen kedves a szöcskétől az elefántig, de különösen a cicákkal és az édes kis rágcsálókkal legyen gyengéd és figyelmes.
  • A gyerekbarát azt jelenti, hogy a gyerek bármit csinálhat vele. Teljesen rendben van, ha ráül a hátára, húzza a fülét, nem hagyja aludni, elássa a homokozóban, és turkál a táljában, miközben eszik. A kutyának mindezt boldog farkcsóválással kell fogadnia, miközben a gyereknek csak a kezét nyalja meg, más testrészét soha, mert az nem higiénikus.
  • Ha én szomorú vagyok, akkor legyen ő is szomorú, sóhajtozzon, ne fogadja el a vacsoráját, és a részvét forró könnyeit hullassa a vizestáljába.
  • Az örökbefogadott kutyának hálásnak kell lennie, és ezt a hálát naponta újra ki kell nyilvánítania, mindig olyan módon, ami a gazdinak épp megfelel. A non-stop szerelmes és gyengéd pillantás alapkövetelmény, de a legjobb, ha rendszeresen apró ajándékokkal is kedveskedik a kis árva a hős kétlábúnak, aki megmentette.
  • Pont úgy kell viselkednie, mint a filmbeli kutyának, mert ugyanolyan fajta. Ha kettőt vettem, akkor mind a kettőnek. Ha kölykeik lesznek, azoknak is. Ugyanez érvényes akkor is, ha más fajta ugyan, de a moziban látott kutya alapján neveztem el: minden “Hachi” hűséges, minden “Kántor” okos, minden “Snoopy” regényeket ír.

Akkor nincs is olyan kutyás film, amit szívesen megnéznék? Nem nagyon. Azt szeretem, ha egy teljesen másról szóló fimben felbukkan egy kutya néhány jelenetben, és tényleg kutyaként viselkedik. Vagy bármilyen állat. Mert, ha nem mondtam volna, nagyon szeretem az állatokat – olyannak, amilyenek.

A tökéletes címlap – és ami mögötte van

A Nem tudom, hogyan kell másnak lenni címlapja nagy feltűnést keltett a megjelenéskor,  és azóta is. Most, hogy már sokan ismerik a könyvet, itt az ideje, hogy lerántsam a leplet a borítókép elkészítéséről is. A modell neve Kalunga. Ő egy madagaszkári süntanrek, aki civilben háziállatként éldegél velem. Azt, hogy fotogén, már korábban felfedeztem.  Aztán, amikor a kiadóm elkezdte pedzegetni, hogy ideje címlapot tervezni a könyvemhez, hirtelen bevillant egy ötlet: mi lenne, ha  a borítón egy kupac gömbölyű tárgy között az összegömbölyödött Kalunga lenne, mint “más”,  ha már a kötet címe is ezt sugallja?!

Első lépésként szükségem volt néhány olyan tárgyra, ami nagyon nem hasonlít egy sünire. Volt ugyan otthon néhány almám, de kis gondolkodás után úgy döntöttem, hogy ez nagyon sablonos megoldás lenne. Nyakamba vettem hát a várost, és egy-két óra múlva diadalmasan tértem haza egy zacskó színes műanyag labdával, és néhány puha nemtudompontosanmivel. Otthon aztán gyorsan berendeztem egy mini fotóstúdiót az íróasztalom sarkán, bevilágítottam egy akváriumi lámpával, és nekiláttam a munkának.

A tanrek éjszakai állat, napközben a kuckójába vonulva alszik. Így a modellem érthető módon elsőre nem volt lenyűgözve az ötletemtől, sőt.

Aztán kicsit magához tért, és hirtelen rájött, hogy van itt egy csomó érdekes cucc, amivel játszani lehet. Mivel az eredeti ötlet szerint össze kellett volna gömbölyödnie, először csak vártam, de hamar kiderült, hogy a színes labdáktól teljesen bepörög:

Egy darabig hagytam, hogy mindent felfedezzen, aztán úgy döntöttem, hogy kicsit felbosszantom. Általában könnyen megsértődik, de most nagyon jó kedve volt, amit semmivel sem tudam letörni: ő labdázni akart, és kész. Felkaptam, hogy elszakítsam a rögtönzött játszóterétől. Ettől végre dühös lett, de ahelyett, hogy összegömbölyödött volna, dühödt cincogással egy jó nagyot harapott a kezembe. Vettem egy mély levegőt, visszatettem a helyére pihenni, mielőtt nagyobb kárt teszünk egymásban, lemostam a vért a kezemről és kinyitottam egy üveg bort.

Egy órával és néhány pohár borral később késznek éreztem magam egy újabb próbálkozásra. Ez alkalommal én sokkal türelmesebb voltam, Kalunga pedig sokkal türlmetlenebb, így végre tudtam néhányat kattintani. Minden stimmelt, mégsem voltam elégedett a képekkel. A műanyag labdák valahogy természetellenesen mutattak, a pamacsokról pedig lehetetlen volt megmondani, mi a csuda van a képen.

Végső kétségbeesésemben elővettem a fantáziátlan, uncsi almákat, és láss csodát:

Ismét bebizonyosodott, hogy a legegyszerűbb megoldás a legjobb. Még jó, hogy órákat töltöttem vásárlással, aztán még néhányat a labdák és pamacsok hiábavaló rendezgetésével.

A könyv, Kalungával a címlapján, azóta már kapható Budapesten a Láng Tékában, illetve a kiadónál . Sőt, már e-könyv formájában is.

Kalunga pedig jól megérdemelt téli álmát alussza épp.