Így lesz egy teknősből border collie

Amikor beköszöntött a koronavírus-járvány, és vele a kijárási korlátozások, kreatívnál kreatívabb ötletek jelentek meg a neten, hogyan enyhíthető a lassan mindennapos társunkká váló szorongás és bizonytalanság. A Border Collie Fajtamentő Egyesület is ebbe az irányba indult, amikor meghirdette fotós kihívását. Megadott trükköket kellett megtanítani a versenyen induló kutyáknak, ezt megörökíteni, és elküldeni az egyesület Facebook-oldalára. … Continue reading Így lesz egy teknősből border collie

Mancsok, kezek, haslábak

Bogival néhány éve ismerjük egymást. Egy olyan iskolában dolgozik, ahol speciális szükségletű gyerekekkel foglalkoznak, és többször jártunk már ott Moss-szal, a border collie-mmal, hogy ízelítőt nyújtsunk a gyerekeknek abból, miért is jó, ha az embernek kutyája van. Most tavasszal Bogi újra megkeresett, hogy tudnánk-e ismét kicsit beszélgetni, játszani a gyerekekkel kutyás témában. Először azt gondoltam, … Continue reading Mancsok, kezek, haslábak

Nem hiszem el, már megint futunk! Hard Dog Race Wild

Miután áprilisban lefutottuk a Hard Dog Race 6 km-es távját Goblinnal, néhány napig úgy gondoltam, hogy ez ugyan csodálatos volt, de soha az életben nem akarok futócipőt még csak látni sem. Aztán teltek-múltak a hetek, és azon kaptam magam, hogy elkezdtem számolgatni: 12 km az tulajdonképpen csak kétszer hat, hatot le tudok futni...  Mikor elkezdtem … Continue reading Nem hiszem el, már megint futunk! Hard Dog Race Wild

Hard Dog Race: soha többet, vagy mostantól mindig?

A 12.45-ös rajt egy terepfutóversenyen a lehető legkényelmesebb időpont. Így előző este még belefér egy baráti sörözés (Tudományos magyarázat: folyadékbevitel a megmérettetés előtt. Valódi ok: péntek este van, és kéééész), nem kell reggel korán kelni, az egész egy laza kirándulásnak ígérkezik. Egészen addig a pillanatig, amíg meg nem pillantod a pályát a kocsiból a parkoló … Continue reading Hard Dog Race: soha többet, vagy mostantól mindig?

Futóversenyre készülünk!

Aki figyelmesen olvassa a blogot, az bizonyára felfedezte az újévi fogadalmaim között, hogy szeretném kipróbálni magam idén a Hard Dog Race-en. Ugyanez a pont szerepel Goblin fogadalomlistáján is természetesen, mivel a HDR egy kutyás akadályfutó verseny, így egy két- és egy négylábú közös munkája kell a sikeres teljesítéshez. Már januárban, amikor még elérhetetlenül távolinak tűnt … Continue reading Futóversenyre készülünk!

Szétpattanó buborékok

Beköszöntött a tavasz, egyre többször csörren meg a telefon, hogy vállalunk-e kutyás bemutatót. Van, aki azért hív, mert már dolgoztunk együtt, van, aki csak most ismerkedne, de a négylábú csapattagoknak ez mindegy is: a lényeg, hogy sok simogatás és jutalomfalat van kilátásban, és ők boldogan mondanak igent bármi ilyesmire. Nekem, mint személyi asszisztensnek, csak annyi … Continue reading Szétpattanó buborékok

Ajándékba kaptuk

Nem vagyok egy nagy gyűjtő, de vannak dolgok, amiket azért meg szoktam őrizni. Azokat a kézzel készített ajándékokat például, amiket a kutyák kapnak egy-egy foglalkozás vagy bemutató után. Íme, néhány igazán jól sikerült darab. Néhány éve a Pető Intézetben dolgozhattunk együtt a nemzetközi csoporttal. Nem volt könnyű időszak, mert Netty-vel kezdtük a programot, de ő … Continue reading Ajándékba kaptuk

Táncra fel!

Az elmúlt időszakban, bár sok fellépési lehetőségünk adódott, versenyekre alig jutottunk el. Az, hogy a hatvani dog-dancing versenyre el tudunk menni, szintén csak az utolsó pillanatban dőlt el. Valószínűleg öregszem, vagy ilyesmi, de most csak egy kutyát neveztem, nem ahogy szoktam: az összeset, amit otthon találok, és még néhány ismerősét is 🙂 Így viszont abban … Continue reading Táncra fel!

Two in one

Mostanában annyira pörögnek az események, hogy nem nagyon fogom tudni időben és sorrendben részletesen az összeset leírni… de azért igyekszem. Ez most egy 2 in 1 poszt, ezzel a csellel próbálom meg trükkösen leplezni, hogy az egyik eseményről nincsenek fotóim 🙂 Most már lassan két hete, hogy Almáron jártam. Be kell vallanom, előtte fogalmam sem … Continue reading Two in one

Ők csak itt lábatlankodnak

Kevés problémamentesebb háziállat van egy szárazföldi csigánál: csöndes, nincs nagy mozgásigénye, vegetáriánus, és nagyon mókásan néz ki. Mi is megosztjuk néhánnyal az otthonunkat - legalábbis jelképesen, hiszen nekik van saját házuk. Mióta közelebb kerültem ezekhez a jópofa állatokhoz, és van alkalmam közelről megfigyelni őket, egyre biztosabb voltam benne, hogy hasznos tagjai lehetnek a bemutatócsoportunknak. Jó, … Continue reading Ők csak itt lábatlankodnak