Two in one

Mostanában annyira pörögnek az események, hogy nem nagyon fogom tudni időben és sorrendben részletesen az összeset leírni… de azért igyekszem. Ez most egy 2 in 1 poszt, ezzel a csellel próbálom meg trükkösen leplezni, hogy az egyik eseményről nincsenek fotóim 🙂

Most már lassan két hete, hogy Almáron jártam. Be kell vallanom, előtte fogalmam sem volt, hol van Almár – már csak ezért is nagyon hálás vagyok Évinek, hogy meghívott. Ha más is így lenne vele, elárulom: Eger mellett van, gyakorlatilag már összenőtt a várossal, de nagyon zöld, nagyon nyugis, nagyon az erdő szélén… szóval csodaszép. Persze nem csak azért mentem, hogy a tájat csodáljam, hanem azért, mert a Kutyafáját csapata meghívott, hogy tartsunk együtt egy kutyás frizbi alapozó foglalkozást. Nem véletlenül mondom, hogy együtt: elvileg én voltam persze a meghívott oktató, de ez mindig közös munka, ami a résztvevőkön legalább annyira múlik, mint azon, aki vezeti.

Ez alkalommal Moss jött velem, afféle vésztartalék-kutyának, hogy ha esetleg valaki kutya nélkül jönne, akkor fel tudjam ajánlani. Végül nem volt erre szükség, de Moss így is teljesen elégedett volt: válogathatott a szebbnél szebb border kanok között (megint meginogtam egy pillanatra… mióta Brandy nincs velünk, hiányzik egy négylábú pasi a csapatból…), mindig akadt valaki, aki dobált neki egy kicsit, és egyébként is, az, hogy ő jöhetett velem, a többiek meg otthon maradtak, már megalapozta a napját.

Ennyire szenvedett:

13055327_1004567729631403_6788796087915169980_n

Nagyon szuper fél napot töltöttünk együtt, jó volt ennyi kedves emberrel és ígéretes kutyával találkozni! Border collie-dömping volt persze, de akadtak lelkes terrierek:

13096199_1004567982964711_4586576115909121925_n

És egy csodaszép weimari vizsla is (ő a csoportképen látszik). És ami különösen meghatott: volt, aki azért jött, mert hamarosan örökbe fogad egy kutyát, és előre szeretne tájékozódni, hogyan érdemes belevágni a sportba.  Ez itt az egész csapat:

13015203_999828423438667_3653033716225229386_n

Az eltelt két hétben kaptam néhány üzenetet a résztvevőktől: “képzeld, már tudjuk ezt és ezt a trükköt!” “Mióta itt voltál, egy csomót fejlődtünk!” És mivel már azt is kérdezték néhányan, mikor találkozunk legközelebb, azt hiszem, kijelenthetem: nem ez volt az utolsó alkalom, hogy találkoztunk.

A héten jártunk egy általános iskolában is Budapesten. Itt már visszatérő vendégnek számítunk: minden évben tartanak egészségnapot, ahol egész nap táplálkozásról, testmozgásról, életmódról van szó külső előadók részvételével, sokféle programmal. Ebből mi voltunk az egyik: azt mutattuk meg, mi mindent lehet egy kutyával együtt csinálni, ízelítőt nyújtottunk különféle sportágakból, és persze a gyerekek is kipróbálhatták magukat hol kutyakiképzőként, hol élő akadályként. Két első és két második osztály fogadott minket (évfolyamonként bontva, így nem 4 foglalkozást kellett tartanunk, csak kettőt).  Nagyon lelkesek voltak, senki nem volt, aki félt volna a kutyától, és mindenki egyszerre akarta elmesélni, neki milyen háziállata van otthon. Megint meg kellett állapítanom, hogy hihetetlen tisztelet jár a tanító néniknek, akik angyali mosollyal és végtelen türelemmel terelgették a folyamatosan nyüzsgő csapataikat.  Velük is találkozunk még: nyáron az iskola tábort szervez a gyerekeknek, ahol úgy tűnik, van lehetőség kutyás programra is.

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s