Csuti Titkos Küldetése

Csuti igazi tacskó: okos, vicces, kíváncsi, szeret a középpontban lenni, és mindenek felett ragaszkodik a gazdájához. A legtöbb helyzethez könnyen alkalmazkodik, de van néhány dolog, ami kifog rajta. Az egyik ilyen, hogy mikor a gazdája beugrik egy boltba, ahová őt nem viheti magával, Csutinak meg kellene várnia az ajtó előtt. Csutin ilyenkor egyszerre lesz úrrá a felháborodás és a szorongás: mi az, hogy ő kimarad valamiből, ami biztos, hogy sokkal érdekesebb, mint csak itt ülni az ajtó előtt?! Várakozni nyomasztó és unalmas, közben ott bent, az ajtó túloldalán titkos és fontos dolgok történnek! Egy rendes tacskó ezt nem hagyja annyiban: Csuti is igyekszik az ilyen helyzetekben hangot adni a véleményének. Nem ugat, vagy nyüszít: nehéz leírni, milyen hangok jönnek belőle, de a járókelők ilyenkor döbbenten állnak meg, és eltart egy ideig, mire rájönnek, hogy EZT a hangot AZ a kicsi állat adja ki. A gazdinak nagyon kellemetlenek az ilyen helyzetek, ezért segítséget kért a megoldáshoz.

Az első és legfontosabb az volt, hogy átlássuk, mi is Csuti probémája az adott szituációban. Miután végignéztem és végighallgattam egy bolt előtti jelenetet, úgy tűnt számomra, hogy nem igazán pánik, amit a kutya érez, inkább csalódottság és düh. Ez a jobbik eset, mert egy kis figyelemeltereléssel vagy a helyzet átértékelésével viszonylag könnyű megoldani a problémát. Úgy döntöttünk, hogy megváltoztatjuk a kutya nézőpontját. A következő üzlet előtt, amikor a gazda készült magára hagyni Csutit, nem csak egyszerűen hátat fordított és bement az ajtón, hanem előtte benyúlt a zsebébe, és elővette a csak néha előkerülő, nagy becsben tartott kedvenc sípolós labdát. Letette a kutya mellé, megkérte Csutit, hogy vigyázzon rá, amíg ő távol van, aztán bement a boltba.

Csuti gyorsan értékelte a helyzetet. A gazdi elment, és itthagyott valamit, ami nagyon fontos és értékes, és egyébként mindig nála van. Eddig sosem ada ki a kezéből. De most, úgy tűnik, végre észrevette, hogy a tacskó, akivel együtt él, nagyobbra dolgokra hivatott! Csutin eluralkodott a küldetéstudat, és igyekezett egyszerre szemmel tartani az ajtót, ahonnan a gazda várható, és a labdát, amit a gondjaira bíztak. Közben annyira figyelt, hogy még ugatni is elfelejtett. Ahogy a gazda visszatért, Csuti első dolga nem az volt, mint eddig mindig, hogy a nyakába ugorjon, és nyafogva panaszkodjon, hogy őt magára hagyták. Most, ahogy feltűnt az ajtóban a gazdi, Csuti  már mutatta is, hogy íme, itt van a labda, ő teljesítette a küldetését.

Ha ebből a szemszögből nézzük, a várakozás egy picike feladat beiktatásával rögtön új értelmet nyer. Eddig a gazda magára hagyta a kutyáját, akinek nem volt beleszólása abba, mi fog történni, csak kiszolgáltatottan sodródott az eseményekkel, és vakon kellett bíznia abban, hogy nem marad mindig egyedül. Most viszont a gazda egy feladatot delegált a kuyának a sajátjai közül: meg kell őrizni valamit. Így a kutya nem elszenvedője, hanem aktív résztvevője a helyzetnek, és nemcsak, hogy sokkal nyugodtabb lesz, de még akár kedve is lehet részt venni a dologban!

És mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez a trükk csak Csutinál válik be: íme a hat hónapos Jankó, és az ő személyes küldetése, a Póráz Megőrzése Minden Körülmények Között.

img_9196

Szóval kedves tacsitulajdonosok, ne adjátok fel: a kutyátok makacs, de nem kell megtörni! Elég csak nézőpontot váltani.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s